Gyülekezet történet

A reformáció tanai, hamar ismertté váltak ebben a faluban. Már 1600-ban állt az első fatemplom, „míves belsővel” a jelenlegi iskola udvarán. A gyülekezet első ismert lelkésze Muraközi Miklós 1625-től végzi itt szolgálatát. Vele együtt 24 lelkész végezte, itt folyamatosan munkáját ez elmúlt 400 évben, közülük kiemelkedő Perlaki György és ”Ároni” családjának néhány tagja. Surd mint „artikuláris” gyülekezet egy nagy vidék központja s a környékbeli evangélikusok mentsvára volt. Legjelesebb lelkésze Kuzmics István, aki 1755-1779-ig élt Surdon. Ez idő alatt fordította le Vend/szlovén/ nyelvre az Újszövetséget és Halléban adatta ki. A jelenlegi templom 1797-ben épült, s a kezdetektől gondoskodtak a hívek az iskoláról, melyben 23 tanító nevelte az evangélikus gyerekeket az elmúlt századokban.
A történelem viharaival küszködve, építkezéssel és renoválással, érkezett el a közel 250 tagra csökkent gyülekezet a közelmúltba. Zámolyi Gyula lelkész 1940-1953 hirdette itt az igét és még ma is szolgál Mosonmagyaróváron 95 évesen. Dr. Pusztay László 1954-1982-ig pásztorolta az evangélikusokat és elevenítette fel szlovén testvéreinkkel a máig fennálló, működő kapcsolatot. Az elmúlt évben állítottunk szlovén nyelvű emléktáblát a magyar mellé, Kuzmics István biblia fordító emlékére. A felújított, három haranggal és orgonával működő 204 éves Surdi templomban 22 éve szolgál Smidéliuszné Drobina Erzsébet, aki férjével Smidéliusz Zoltán Nemespátrói, Gyékényesi lelkésszel és három fiukkal élnek a 136 éves parókián.
A Surdi anyagyülekezethez a 60 fős Liszói leány gyülekezet tartozik, Vas megyéből, 1718-ban, hitük miatt menekült vend családok alapították. Második, 1867-ben épült templomukba, melynek tornyában két harang van, Isten igéjére nyitott, lelkes, adakozó hívek és gyerekeik járnak istentiszteletre, orgonálni, és hittan órára.

A teljes történetet megtalálja Egyházmegyénk honlapján a Kiadványaink menüpont alatt.